2014. február 9., vasárnap

Imperfect romance - 33. fejezet

Adam szemszöge: 

- Tudom! - szaladok be Cassyékhez. Összebújva feküdtek az ágyon és valami show-műsort néztek.
- Mit? - pillant fel Tommy álmosan.
- Nem ez a lényeg, öltözzetek!
- Adam? - botorkál be Cris a szobába.
- Öltözz! Megyünk.
- Elárulnál nekünk is valamit? Ismerlek, és tudom, hogy nem jó, ha a te fejed után megyünk. - rázta a fejét Tommy. Cassy felállt, és szó nélkül öltözködni kezdett.
- Tommy, igyekezz! - rohanok vissza a szobámba.

- Adam, mondj már valamit! - szól rám, amikor már a bérelt Audiban ültünk.
- Volt egy álmom, ami segített.
- Egy álmod. Öcsém, mind oda leszünk. - fogja meg a fejét.
- Hé! - bököm oldalba. - Minden rendben lesz. Csak maradjatok csendben, hadd gondolkozzak.
- Annyit mondj, hogy melyik városba megyünk!
- Nixába.
- Minek? Túrázni akarsz? Miért nem megyünk inkább egy nemzeti parkba?
- Tommy! Állj le! Belehalnál, ha most az egyszer bíznál bennem? - kérdezem feldühödve.
- Attól félek, hogy igen!
- Fiúk, maradjatok már! Adam, te igazán elmondhatnád hova viszel minket. - szól közbe Cassy.
- Hallod?! - néz rám szúrósan Tommy.
- Tommy, neked meg semmi bajod nem lenne, ha nyugton maradnál, és rá hagyatkoznál.
- Hallod? - vigyorgok rá önelégülten.

Nixába érve lehúzódok az út szélére, és kiszállok szétnézni.
- Minek jöttünk ide? - követ Cris.
- Itt kell lennie valahol Naominak.
- Honnan tudod? Megálmodtad? 
- Hát.. Folyosókat álmodtam. Sokat.
- Ennyi? Folyosók? Akkor meg minek jöttünk ide?!
- Nem fejeztem be. Valami zaj felébresztett, és felkeltem. Az éjjeli szekrényen ki volt nyitva a térkép itt. Most mondd, hogy hülye vagyok, de déjà vu érzésem van. Valahol egy földúton kell bemenni.
- Itt van földút?
- Jó kérdés.. - nézek körbe.
Visszaültünk az autóba és elkezdtünk a városban kocsikázni. Tommy közben megállás nélkül hajtogatta, hogy mekkora egy majom vagyok, Cassy pedig megpróbált minket leállítani. Cris eközben szó nélkül ült, és nézett ki az ablakon. Azt hiszem, hogy ő bízik bennem. Végül is nem mondta, hogy ez egy megvalósíthatatlan ötlet.
Beálltam egy benzinkútba és megtankoltam, majd vettem üdítőket és néhány csokit. A kocsiba visszaérve szétosztottam, de amikor Tommyra jutott a sor, furcsán nézett rám. Talán nem gondolta, hogy a veszekedésünk után is adok neki bármit is. Lehet, hogy a legjobb barátom, de még ő se ismer eléggé.
Pár kilométerrel a benzinkút után, Cris szólalt meg:
- Adam, nézd! Ott van egy földút. - mutatott egy mellékutcára. Gondoltam rászólok, hogy a földút az földből van, nem pedig kisebb utca, de megláttam egy domb mellett végighúzódó csíkot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése