Naomi szemszöge:
A film után, Adammel leültünk a közeli padra, a pláza előtt. Éjszaka volt, de a kellemes idő miatt nem akartunk még elmenni. Nem számítottam rá, hogy Tommy és Anderson lefújja a találkozót, csak azért, hogy mi kettesben legyünk. Aranyos volt tőlük, ezért valamivel nekem is kedveskednem kell..
Furcsálltam Adamet is, amikor ajánlotta, hogy üljünk le beszélgetni. A szívem a torkomban dobogott, ugyanis nem tudtam, hogy épp jó, vagy rossz dolgot szeretne velem megosztani.
- Hogy tetszett a film? - szakítja félbe a gondolatmenetemet. Felé fordulok, ő pedig elmosolyodik.
- Nagyon jó volt. - mosolygok rá.
- Szerintem is.. De igazából nem a filmről akarok beszélni, gondolom ezt te is tudod. - süti le a szemét. - Tommyval beszéltem is igaza van veled kapcsolatban, úgyhogy megbocsátok. - néz vissza a szemeimbe.
- És ez mit takar? - kérdezem félénken.
- Azt, hogy újra szeretnék veled járni.
- Adam, ez komoly?! - vigyorodok el, majd a nyakába ugrok.
- Várj már, még nem fejeztem be. - hámozza le a kezeimet, majd rám mosolyog. - Van ennek egy feltétele.
- Mi az? Már bármit elfogadok!
- Tudod, Cassytől érdeklődtem, mert szerettelek volna valamivel meglepni, így elviszlek téged Springfildbe! - jelenti ki nagy lelkesedéssel, velem pedig a világ forogni kezdett..
Ha van sors, akkor az nagyon ki akar cseszni velem. A boldogságomnak egy szempillantás alatt lőttek és hányingerem támad.
- Jól vagy? - kérdezi Adam aggódva, sápadt arcomat látva. Nem mondhatok neki nemet, mert akkor kérdezősködne, és nem akarok már hazudni neki. Ha meg elmondanám az igazat, akkor nem is tudom, mit reagálna..
- Persze, jól vagyok. - mosolyodom el, amiből minden bizonnyal csak egy grimasz lett. - Mit fogunk csinálni Springfieldben?
- Meglátogathatnánk a családodat, a régi barátaidat.. Nem is örülsz? - gördül le a mosolya.
- De, de! Ez nagyon kedves tőled köszönöm. - adok egy puszit a szájára, és felállok. - Sétálunk egyet?
Miután sétáltunk egy kicsit, Adam hazavitt, én pedig még mindig holtsápadtan sétáltam be az ajtón. Cassy ébren várt, a fotelon elterülve nézte a kedvenc sorozatát.
- Megjöttél? - néz fel rám. - Te jó ég, ennyire rossz idő van odakint? - neveti el magát, majd felül. - Baj van?
- Nem semmi. - ülök le mellé. - Képzeld, Adam jövőhéten visz el Springfieldbe.
- Ennyire hamar? Nahát, ez nagyon jó! - mosolyog rám. Nem, ez nem annyira jó..
- Fáradt vagyok, szerintem megyek ledőlök. - állok fel.
- Nem is eszel?
- Nem. Igazad van, nem érzem jól magam.. - fogom meg a hasam, és a szám elé teszem a kezem. Hirtelen émelygés tört rám. Cassy mellettem termett, és segített besétálni a szobámba. Lefeküdtem az ágyra, és pár pillanat múlva már el is aludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése